quart

Fura egy pitbulltenyésztő rapperről ilyet írni, de a talpig feketébe öltözött Big Boi igazán kedves és közvetlen ember benyomását keltette, bár az időközben színpadra lépő Mika mindenáron megpróbálta elérni, hogy egy kukkot se halljak a négyszemközt kissé halk szavú Outkast-tag mondandójából. A Quartnak adott rövid interjúban először a tavaly megjelent - komoly kritikai és kereskedelmi sikereket elérő - Sir Lucious Left Foot lehetséges folytatásáról kérdeztem. "Bár a múlt évben még úgy tűnt és úgy is nyilatkoztam, hogy az idén már elkészül a Daddy Fat Sax című új lemezem, a dolgok jelen állása szerint ez egyáltalán nem biztos. Bár már elkészült pár dal és én kész vagyok visszamenni a stúdióba, nem ígérhetek semmit."

Nem érzi, hogy bármiféle nyomás nehezedne rá: mivel már tinédzser kora óta benne van a szakmában, nem törődik sem a rajongók, sem a lemezkiadók elvárásaival. "Csak az érdekel, milyen újdonságot, új hangzást tudok kitalálni a lemezre, ezt pedig nem érzem elvárásnak". Szerencsére a korábbi kiadójával kapcsolatos problémák is megoldódni látszanak, és mivel még két lemezre van szerződése, egyáltalán nem aggódik. "Olyannyira nincs bajom a lemezkiadás klasszikus formáival, hogy a lányomnak 16. születésnapjára egy lemezcéget alapítottam. Jordan a tehetséges fiatalokra szeretne koncentrálni és már le is szerződtette az első előadóját, Gabbie Rae-t. Hallgasd meg, ajánlom!" - mondta Big Boi. Meghallgattam, én speciel nem ajánlom.

Sikerült elcsípni a programfüzetben írtakhoz képest a Volton két órával később fellépő Flour Tomit egy gyors interjúra. Tök szimpatikus figura benyomását keltette, örömmel válaszolgatott a kérdéseimre, és a végén még nekem kellett szabadkoznom, hogy sajna rohannom kell valami koncertre. Eddig is egyértelmű volt, ha bármelyik magyar előadóval elmehetnék bulizni, akkor az Fluort választanám – és ez nem is változott meg. Nagy fless volt az interjú!

Á: A legutóbbi quartos interjúd óta eltelt időben nem igazán maradt olyan magyar ember, aki ne hallotta volna a Mizut. Hogy éled meg ezt a nagy figyelmet?

F: Szerintem jól kezelem, és nem változott meg belül semmi. Ami mondjuk nehéz, hogy iszonyat sok a fellépés és néha lebetegszem. Ezt tudnám mondani hátránynak. Amúgy az egész nagyon jó és imádom.

Á: Az underground rapszcénából, ahonnan indultál, milyen visszajelzéseket kapsz?

F: Igazából jóban vagyok az underground hiphopos előadókkal. Most délután léptünk fel például a VOLTfolión a Hősökkel és a Punnany Massiffal. Előadói szinten minden ugyanúgy oké, ők a mai napig respektálnak és benne vannak a közös dalokban. Inkább a közönségnek sok, de ezt meg is értem. Nyilván annak, aki csak underground hiphopot hallgat sok egy ilyen house-elektró megőrülés. Nekem is sok lett volna öt éve, csak közben változott az ízlésem.

Á: A Mizuból igazi megosztó dal lett, a fél ország imádja, a másik fele pedig a falra mászik tőle. Mit gondolsz erről?

F: Nincsenek nagy paráim belőle, csak azt nem szeretem, amikor részeg emberek meg akarják fejteni. Odajönnek, hogy „hé, ebben most mi az érték? Figyelj, ezt most miért?” Ebben nem az értéket kell keresni, ez egy olyan dal, amire mosolyogsz vagy ordítod a buliban. Ez nem arra lett szánva, hogy a könyvtárban fellapozd, ez egy egyszerű bulidal. Persze mindenkinek nem tetszhet, ezt felfogtam és értem, és azt is, hogy valakiknek már sok. Nagyon sokat vagyok kereskedelmi tévében, rádiókban, újságok címlapján, állandóan ott vagyok előttük, és aki utál, az még jobban meg fog utálni, mert elege van belőle, hogy hazamegy meló után, és megint ezt a köcsögöt kell néznie, pedig nem akarja.

Á: A Mizunak csomó feldolgozása született már, neked melyik a kedvenced?

F: A legeslegnagyobb kedvencem, amikor két másféléves kisgyerek énekli a kertben, az extra, azt imádom. A Keshé is nagyon jó, és nem tudom, hogy az Irigy Hónaljmirigyet mennyire lehet annak venni, de azt is imádom.

Á: Ke Tal?

F: Az elég erős. Hát van egypár, igazából mindegyiket szeretem. Mindegyikben van egy pici Fluor, úgyhogy tök király. De azért valljuk be, sokan akarnak most ezen hullámlovagolni, hogy ilyen hülyén mondjam. Mindettől függetlenül ezeknek örülök. Külföldön amúgy ez nagyon pörög, például volt a 50 Cent Ayo Technology-ja, és megcsinálta a Milow. Tök nagy sikere lett. Az szerintem tök nagy dolog, hogy ilyen elektrós popdalhoz születik egy lounge-os cover, amilyen a Kesh készített.

Á: Buli után mi lesz? Buli?

F: Aha, megyek tovább Pápára fellépni, meg VOLTfolió után is volt még egy fellépésem. Én ma megyek mindenfelé. Hétvégén átlagban négy-öt bulit le szoktam nyomni naponta. Nagyon durván pörgés van most. Igyekszem így is kiélvezni a bulit, csak nehéz. Azért is, mert tök kimennék bulizni, szétnézni, de most is, amikor jöttem már egyből beszóltak.

Á: Ez kár.

F: Hát ja, kár. 

Alapvető élmény volt számomra, amikor láttam a Fiúk ölébe lányok című Tankcsapda-szám klipjét, amiben egy medencében őrjöngött a zenekar, valamint életem első rockkoncertje is egy ’csapda-buli volt. Ezért különösen örültem, hogy a Volt Fesztivál második napján a zenekar sűrű beosztása ellenére azért sikerült öt percre elcsípni őket. Kicsit izgultam, ezért vétettem egy apró hibát is! Szereposztás: Lukács Laci = L, Cseresznye = Cs, Fejes Tomi = F.

Á: A délutáni sajtótájékoztatótokon is meséltétek, már a legutóbbi sorlemezetek, a Minden jót megjelenése előtt felmerült, hogy az Új nap vár című dalhoz készítsetek klipet. Mégis úgy alakult, hogy lassan két évvel a lemez megjelenése után került erre sor.

Cs: Vártuk, hogy aktualitása legyen a dolognak, hogy tavasz legyen, meg nyár. Amúgy meg csak így alakult.

Á: A Minden jót című lemezetek nekem úgy tűnt, mintha egyfajta visszafordulás lenne a korábbi punkosabb anyagaitok felé. Emellett a dalszövegekben konkrét utalások is voltak korábbi dalaitokra. (Az Új nap vár például a Gyűrd össze a lepedőt című korai dal tematikáját játssza újra.) Lassan aktuális lesz egy újabb lemez. Milyen irányokban gondolkodtok?

L: A legutóbbi lemezünk a zenekar húszéves jubileumi évében jelent meg. Jóllehet, nem volt benne ilyen egyértelmű szándékosság, de azért van rajta egy-két olyan dal, amelyiknek a dalszövege visszautal korábbi időszakokra. Mert ez egyfajta korszakhatár volt. Húsz év egy elég kerek dolog. Nyilván az új lemezen nem azzal fogunk foglalkozni a dalszövegekben, hogy milyen volt régen, hanem egész egyszerűen új dalok lesznek. Egyébként beletaláltál a dologba, mert épp a napokban kezdjük el azt a munkát, ami során az eddig összeállt dalokat visszük le a próbaterembe. Néhány héten, vagy egy-két hónapon belül biztos lesznek már új számok is, de hogy ebből mikor lesz új lemez, azt egyelőre nem tudom még megmondani.

Á: Huszonkét év után, hogy tudtok rápörögni egy bulira? Van valami különlegessége számotokra a Volt Fesztiválnak? (Itt kicsit bénáztam, a mindenki jusson szóhoz igazságos elvét követve, a Fejes Tominak szegeztem a kérdést, aki nagyjából tíz éve csatlakozott a Tankcsapdához – de vette a dolgot.)

F: Huszonkét év alatt az ember csomó dologgal találkozik, és például egy ilyen interjú is tud minket inspirálni, mert ilyen kérdéssel még nem nagyon találkoztunk. Igazság szerint megvannak a jól bevált módszerek, mindenki a saját rituáléja szerint készül fel egy koncertre. Tudjuk, hogy kinek milyen metódus szerint épül fel az, hogy a színpadon a maximumot tudja nyújtani. De ilyen, hogy közös tánc a tűz körül, meg hasonlók nincsenek.

Cs: Egyébként teljesen mindegy, hogy hol játszol, Volt Fesztiválon vagy a Szigeten, vagy akár szombaton a gergelyugornyai kempingben vagy strandon. Az emberek mindig a legjobb formánkban akarnak minket látni. Nézőszámtól függetlenül mi mindig arra törekszünk, hogy a legjobbat tudjuk magunkból kihozni.

Á: És fesztiválfellépések és a klubkoncertek közt sincs semmi különbség?

L: Alapvetően egy önálló klubkoncertre szinte csak olyan emberek jönnek el, akik a Tankcsapdára kíváncsiak. Egy fesztiválra ilyen szempontból sokkal heterogénebb közönség érkezik. Ezért egy-egy fesztiválfellépés, amilyen a Volt is, számunkra is kiváló alkalom, hogy olyan emberekhez is eljuthassunk, akik akkor vannak először rock koncerten vagy fesztiválon. Ezért a műsor összeállításában is igyekszünk erre figyelni a dalok kiválasztása folyamán. Amúgy a szabadtéri buliknak és a klubkoncerteknek is megvan a sajátos hangulata, számunkra a kettő egymást kiegészíti.

Á: Egész délután promóciós rendezvényeken vettetek részt, marad idő élvezni a fesztivált, vagy koncert után egyből menni kell tovább? Megnéztek valamit a Volton?

Cs: Megnézzük a Sum 41-t és a Primust, meg magunkat.

F: Mivel elég sűrű a program, ezért koncert után utazunk tovább. De azért bele szoktunk nézni egy-két koncertbe.

L: Azért, őszintén szólva, a Volt az egyik legjobb fesztivál a helyszín szempontjából. Kiváló színpad mögötti résszel, backstage-dzsel rendelkezik, ahol én például kiválóan érzem magam, van egy csomó ingyen pia, érted.

(Nevet mindenki.)

Á: Köszi, akkor találkozunk este a koncerten!

Sose felejtem el, amikor egyik haverommal a Máshol járszot énekeltük egy panelház nyírkos alagsorában bő tíz éve nyáron, amikor mindenféle külföldi lányokba voltunk szerelmesek. Azóta csomó minden megváltozott, rájöttünk például arra, hogy a magyar lányok is szuperek ám! A My Chemical Romance előtt megkérdeztük Csoma Vikit, hogy az Alvin és a mókusokkal mi is történt azóta – hogy kerek legyen a dolog.

Á: Az évek alatt rengeteg dalotok összegyűlt. Hogy szoktátok összeállítani a koncert programotokat? A régi, vagy az új dalokat preferáljátok inkább?

V: Az a helyzet, hogy egy koncert programot borzasztó nehéz összeállítani. Pont amiatt, mert nagyon sok lemezünk van, nagyon sok dalunk és minden korosztály mást szeret. De nem is bontanám le korosztályra, inkább egyéne válogatja. Próbáljuk mindenkinek kielégíteni a vágyait, tehát minden lemezről játszani. Másfél órába nagyjából 20-22 dal fér bele, miközben jóval több, mint száz dalunk van. Tehát nagyon nehéz, de nem hagytuk el a régi dalokat sem.

Á: Az újabb YouTube-videóitok nézettségét elnézve, nekem úgy tűnik, hasonlóan jól működik a zenekar, mint mondjuk tíz éve.

V: Nagyon örülök ennek, ezért van értelme újat csinálni.

Á: Meghallgatva az újabb dalaitokat, az volt a benyomásom, hogy túl sokat nem változtattatok stílusban, inkább technikailag lettek kidolgozottabbak a dalok. Hogy látod ezt?

V: Muszáj változni és fejlődni, rengeteget próbálunk a hangzáson változtatni, hogy a dalok kicsit máshogy szóljanak, a dalok stílusában is szélesíteni a repertoárt. Nem szeretnénk leragadni egy szűk stílus keretein belül. Eltelt tizennyolc év, változik a zenei ízlésünk, változnak a gondolataink. Általában a gondolatok formálják a zenét, és ez fordítva is működik. Vannak akik a régi dalokat kérik, de sokan vannak azok is, akik az újakat. Persze próbáljuk úgy alakítani a műsort, hogy az új dalokat is megismerhesse a közönség.

Mik hatnak rátok mostanában? Milyen zenekarokat hallgattok?

A punkzenénél azért megmaradtunk; a régi nagy kedvencek, még mindig nagy kedvencek. De azt nem mondanám, hogy egyes zenekarok hatnak ránk. Inkább életérzések és gondolatok jelennek meg a dalainkban. Én erről nehezen tudok beszélni, hiszen Alvin írja a szövegeket és a zenét egyaránt. Persze, van amikor kicsit skásabb lesz a végeredmény, máskor hardcore-osabb, de ezek általában a dalok mondanivalójának függvényében alakulnak.

Nemrég jelent meg egy akusztikus lemezetek. Ez rockzenekaroknál elég bevett gyakorlat, punkzenekarok esetében már ritkább az ilyesmi. Kihívás miatt próbáltátok ki ezt a dolgot, vagy?

Amiatt is, valamint azért mert van egy csomó dal, amit sima koncerten nem tudunk eljátszani, mert valamiért nem alkalmas rá. Szerettük volna ezeket a dalokat eljuttatni az emberekhez egy másik koncert formájában, és így jött ez az unplugged-koncert ötlet. Az amúgy nem egy koncert volt csak, hanem egy egész turné. Nagyon érdekes, mert olyan emberek mondják, hogy „hú, ez baromi jó”, akik egyébként nem valószínű, hogy meghallgatnának minket. Persze, vannak, kik azt mondják, hogy inkább maradnak a hagyományos koncerteknél.

Mostanában elég népszerű a nyugati pop punk zenekaroknál az ún. punkrockopera-szerű konceptlemez készítése. Ti nem gondoltatok rá, hogy valami ilyesmit, szervesen összefüggő anyagot készítsetek?

Úgy gondolom, hogy a lemezeinknek mindig van egy egységes hangulata. Tehát van a számok közt van egyfajta kapcsolat. Alvint amúgy foglalkoztatja, hogy egyszer csináljon egy egészestés összefüggő, színdarab-szerű valamit. Hogy ez mikor lesz meg, nem tudom, de szerintem egyszer biztos megcsinálja.

Mit csinálok a Volt Fesztiválon? Megnéztek valamilyen koncertet?

Még most, koncert előtt szeretnénk szétnézni, a My Chemical Romance-re tuti ránézünk. De borzasztó későn kezdünk, és csak kettőkor fogunk végezni, Nyíregyházáig pedig baromi hosszú a hazaút, így túl sok időnk nem lesz. De nagyon szeretjük ezt a fesztivált és jó ide visszajönni.